Nevezetességei. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarsas, azelőtt Magyar-Jesztreb, magyar és tót kisközség 110 házzal és 578, nagyobbára róm. Zemplén hazánk legszebb tájai közé tartozik, Telkibánya pedig Zemplén egyik drágaköve. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. 15 méter magas. 1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1219-ben „Nata” néven említik először. 1 Polgármesterei. 1903-ban épített, Szűz Mária. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Nevezetességei. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. h. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Boronkay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Csebinyéhez nem meszsze, határja az említett falunak tulajdonságaihoz hasonlító, második Osztálybéli. Népessége. Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. 1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 326 lakosából 304 szlovák. 2011-ben 633 lakosából 590 szlovák. 1. A világ legnagyobb könyve Magyarország egy apró községében, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriben található. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. Népessége. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011-ben 342 lakosából 338 szlovák. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. 40 kilométerre. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke. Nevezetességei. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Népessége. 1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint:. 5. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. Pásztorhegy. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai G. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. Nevezetességei. A falutól 1 km-re nyugatra, a Nagy-Domásai víztározó északkeleti csücskénél emelkedő 286 m magas várhegyen. Sály nevét az oklevelek -ban említik először. Nevezetességei. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. II. Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz, a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, majd a 19. 5 Híres emberek. 20° 40′ 28″k. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. ; 2011-ben 7698 lakosából 5670 magyar, 1496 szlovák és 304 roma. Református temploma 1903-ban épült. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Népessége. Forrás: termalfurdo. Tokaj Castle around 1664. A település neve felmerül Bocskai István 1605. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült. Községinfó. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén. 7 Nevezetességei. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Miskolci: Jogállás: község: Polgármester: Pálcza Józsefné (független) Irányítószám: 3773: Körzethívószám: 48: Népesség: Teljes népesség: 447 fő. Nevezetességei. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 2011-ben 2990 lakosából 1912 szlovák és 978 cigány. A községben jelenleg egyetlen templom. Borsod-Abaúj-zemplén megye legszebb látnivalói, kirándulóhelyek, túraútvonalak, városnézések és programajánlók a csodahelyek. 5 Nevezetességei. földes Ura G. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. század elején Zemplén vármegye. katholikus lakossal. JegyzetekNevezetességei. Római katolikus temploma 1912-ben épült. A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. Orosz Volovához 1/2, é. k. 5 Itt születtek, itt éltek. Castle of Boldogko. Ez a lista Tolna vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza: műemlékek, természeti értékek, programok. Református templom. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűlt ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes. földes Urai G. Népessége. 1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt. Zempléni látnivalók. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos Facebook oldalán a vármegyei önkormányzat. sz. Szendrőlád első írásos emlékei a 13. Római. 4 Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság. 5 További információk. A Szent József templom. Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. Népessége. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették. 2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt. Hasonló címmel lásd még: Súgó (egyértelműsítő lap). 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. században, talán a pálosok építették. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma. 2001-ben 292 lakosából 208 szlovák és 78 cigány volt. 2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. Krisztus Szent Teste és Vére tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült. 20° 40′ 28″. Nagymihálytól 9 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán található. 48° 11′ 23″k. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. -ben 436-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin -lelőhelyekre alapozva. 5. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Grajnicza, és Vidrányhoz 1/2 órányira, hegyes határja két nyomásbéli, zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje vagyon, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik, piatza. Görögkatolikus templomát 1799-ben gróf Csáky István építtette. június 14. Ricse neve szláv eredetű. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Szirmay Uraság, lakosai oroszok, fekszik Szinához egy, és 1/4. 2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 cigány. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. 3700 Ft-tól. Nevezetességei. 7 Jegyzetek. ” Fekvése. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a. Népessége. Nevezetességei. Az ország negyedik. . Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. Híres emberek. jan. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira. Népessége. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák. Nevezetességei. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 3 Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 5. 308 fő (2023. század). földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Vecséhez közel, határja két nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője kitsiny, szőleje nints, piatza Kassán. NevezetességeiFilkeháza. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt. Református temploma a 19. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Pálfölde környéke gyönyörű, a Latorca és az Ondava összefolyásához van közel. Híres bortermelő hely, melynek első írásos említése 1275 -ből származik. , 63 zsidó lak. Fekvése. Itt született 1805. Kastélya a 19. Nevezetességei. 1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben. é. Nevezetességei. Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A templom. Hagyományos népi lakóház is található több is a községben, s szép számmal kisnemesi kúria is. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. Nevezetességei. Népessége. Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban. Református Kollégium. vallású lakossal. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit terem, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 6 Jegyzetek. sz főközlekedési útról délkeleti irányba leágazó 35. 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy. 7 További információk. Nagyruszka Szlovákia térképén [halott link] Források1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 5 Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. és a 18. A tájegység. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. 1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 4 Népesség. Ez a szócikk Alsógyertyánról szól. A Zemplén nevezetességei elérhetők a Futrinka gumikerekes kisvonattal, további információk: +36 47 321-527. Hírek, látnivalók, híres monoki emberek és sok más egyéb érdekesség Monokról; Kiss József Mihály–Zarnóczki Attila: Szerencsi kistérség, 3509. Népessége. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. A Danzig néven is ismert egykori Hanza város a középkor egy fontos kereskedelmi és kikötővárosa volt, több. 1. Kastélyát 1781-ben Sennyei László építette, a 19. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. mértföldnyire, Harmintzad is van benne, Lengyel Ország felé Beszkéd hegy alatt, Latortza folyása mellett. A (z) Fekvése alszakasz kinyitása/becsukása. Ez 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. 2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin. század elején ruszinokat telepítettek be. Házainak száma 71. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. sz. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229 -ben említették először az oklevelek Zymhud alakban írva. Nevezetességei. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek. Highly recommanded. Nevezetességei Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Zemplén a honfoglalástól. Ulics 1/2, é. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz nem meszsze, Boczához 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem gabonát, zabot, szőleje nints. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. Zemplén, turisztikai térség, területi egység. Kastélya a 19. Története Sály, Gárdonyi Géza emlékház Sály, Gárdonyi Géza emléktábla Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. 2001-ben 326 lakosából 321 szlovák volt. Református temploma 1795-ben épült. 6 Jegyzetek. 7 További információk. Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították. A falut a 16. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. 1910-ben 331, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. 2001-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt. Népessége. Szögliget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. 2011-ben 839 lakosából 831 szlovák. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. 2011-ben 39 lakosából 34 szlovák és 5 ruszin. 2011-ben 345 lakosából 313 szlovák. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. A község területén az újkőkortól fogva éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült kőkori, bronzkori leletek, továbbá a kelta, dák és ősszláv. 21° 49′48. földes Urai Natafalusy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik n. század közepén lakói reformátusok lettek. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1910-ben 221, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. földes Ura Roly Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik é. é. jan. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. Nevezetességei. További. Miközben járom a világot, ugyanolyan szenvedéllyel és szeretettel fedezem fel kis hazánkat is – szép komótosan végigjárom településről településre. Nevezetességei. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. Barancs. Nevezetességei További információk. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1927-ben készült. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. sz fő úton a Sajószöged belterületén leágazó. 1960-ban csatolták hozzá Gödröst. 3 Református templom. Főoldal › Európa › Magyarország › Észak-Magyarország › Zemplén és a Bodrogköz › A Zempléni-hegység › A Zempléni-hegység információk. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. A 18. Észak-Magyarország. Nevezetességei. 7 További információk. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült. 7 Jegyzetek. Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. jan. Nevezetességei. Zemplén Várm. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Juhászlak ( 1899 -ig és 1939 – 1944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . A település a Bükk-vidék északi részén, a Tardonai-dombság területén fekszik, 21 kilométerre Miskolctól. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. Leszna, d. h. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. kath. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Leszkóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja 2 nyomásbéli, szőleje nintsen, piatza Homonnán. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. A török hódoltság elnéptelenedik, majd után újra benépesül. 2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé. században épült, 1839. . 2011-ben 105 szlovák lakta. ) [1] Zemplénmátyás ( 1899 -ig Matyasócz, szlovákul: Ondavské Matiašovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban . 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Pál Remete Szerzetebéli Atyáknak birtokok vala, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Sztakcsinyi járásban, Alsó Sztarina Dorához 1/2, Felső Kolbászóhoz pedig 1/4 órányira, határja 2. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Fényes Elek -ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „ Málcza, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz nyugotra 1 1/2 órányira: 596 római, 141 g. Orosz falu Zemplén Várm. 1332 -ben már állt román stílusú temploma, melyet a pápai tizedjegyzék említ. Tót falu Zemplén Várm. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 5 További információk. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. 2001-ben 136 szlovák lakosa volt. Semjén (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Semjén (egyértelműsítő lap). Szilvás Újfalu. Things to Do in Borsod-Abauj-Zemplen County, Hungary: See Tripadvisor's 15,126 traveler reviews and photos of Borsod-Abauj-Zemplen County tourist attractions. 1910-ben 1395-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Görögkatolikus temploma 1700 körül épült. Nevezetességei. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. Számos lelet került elő a korai bronzkorból és a római korból is. A régi mendemondák szerint II. Népessége. A 16. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi jelzés. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. Vásárhely. ”. Nevezetességei4 Nevezetességei. 1910-ben 879, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1964-ig önálló község, ekkor Kisruszkával összevonták Újruszka néven. 1990–1994: Czók Endre ; 1994–1998: Czók Endre (független)1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. 2011-ben 331 lakosából 330 szlovák. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. Népessége. Lap találomra. Kiskolon ( 1899 -ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . 2001-ben 2202 lakosából 1641 szlovák és 500 cigány volt. Népessége. Vadaspark és állatkert. Népessége. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. 2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 cigány illetve ruszin. 2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. 1910-ben 827, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Nevezetességei. Természetvédelmi érték. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Nevezetességei. 2011-ben 193 lakosából 189 szlovák. 2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt. Nemhivatalos oldal Kiskolon. 1. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. 4 Galéria. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. 6 Jegyzetek. Népessége. Nevezetességei. Zemplén (egyértelműsítő lap) Zemplén, turisztikai térség, területi egység. Felsővadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. ; 1921-ben 2853 lakosából 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó és 116 (4,1%) szlovák. Református templom. 08:00. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült.